A
középkori Szent Vid vára a legenda szerint a környék legnagyobbjai közé tartozott.
Azt mesélik, hogy Salamon király idejében épült. Az uralkodó kíséretéhez tartozott
Vid, aki a Gutkeled nemzetség tagja volt. Vid engedélyt kapott, hogy várat
építsen a hegyen. A vár olyan szép volt, hogy díszkerttel, benne pedig halastóval
is büszkélkedhetett. Élt a várban egy királyleány, aki nagyon szeretette az
aranyhalakat. Ezért, ha tehette, elsétált a tiszta vízű tóhoz. Egy ilyen alkalommal
majdnem baj történt. Akkoriban még farkaslakta táj volt a Vidhegy. Ahogy a
királylány sétált és etette kedvenc halait, hatalmas farkas termett előtte.
A királyleány rémülten kiabált, amit egy pásztorfiú, aki a hegyi legelôn akkor
hajtotta át állatait, meghallott, és botjával, terelőkutyáival elhajtotta
a támadó farkast. Így menekült meg a királyleány.
Velem-Szent Vid két búcsújáról is híres. Az egyiket Szent Vid mártír napján
június 15-én tartják, a másikat a Szentkereszt felmagasztalása ünnepén, szeptember
14-én. Szent Vid, akit a középkor végén a Tizenegy Segítőszent közé emeltek,
a sötétséget, a rossz szellemeket elűző, fényt és világosságot hozó gyógyítók
egyike.
1859-ben a régi alapok fölé új kápolnát emeltek, és a régi Szent Vid szobor
a Fájdalmas Szűzanya mellékoltárra került. 1700-ban készült a Mária mennybemenetelének
fogadalmi képe is, amit a lékaiak ajánlottak a kápolnának. A Szent Vid hegy
alatt található kutat a Szűzanya megjelenéséhez köti a néphit. A Szentkút
vizét csodatevő víznek tartották. Szent Vidre a környék településeiről évente
több alkalommal is érkeznek a mai napig zarándokok, a perenyeiek 1849 óta
járnak ide minden évben. A perenyeiek az 1849-es nagy kolerajárvány idején
tettek fogadalmat, hogy minden esztendő szeptemberében elzarándokolnak Szent
Vid kápolnájához. Minden család részéről legalább egy fő gyalogosan részt
vett az úton, sokan böjtöt is vállaltak ezen a napon.
Forrás: Natúrparkoló, Kőszeg és térségének turisztikai ajánlója 2006. szeptember-november